Mit nekem te Linuxoknak Parancsokkal vadregényes Shellje! Tán csodállak, ámde nem szeretlek, S gépem verzióid nem használja. Fent a Windows tengersík hülyéknek Ott vagyok honn, ott az én világom; Börtönéből szabadult sas-lelkem, Ha az ablakok végtelenjét látom. Fölrepülök ekkor gondolatban Túl az aztalon az Intéző közelébe, S mosolyogva néz rám a tálcától a menüsorig nyuló gyökérkönyvtár képe. Délibábos háttérkép alatt dörömböl Media Playernek 100 Heavy Metálja; Deleléskor Hosszú scrollú sornál Széles menü kettős árja várja. Cd-knek dübörgő futása Zúg a gépben, Ujjaid dobolnak, S a Lámák kurjantása hallik S pattogása hangos szenzoroknak. Az explorben ablakok lágy ölében Ringatózik a Altavista, S a Javascriptnek eleven szinével A képernyőt vigan koszoruzza. Ide járnak szomszéd hálózatokbol A hackerek esti szürkületben, És örülve kelnek légi utra, Ha a Lámák adata a vírustól elveszett. A kislemezen túl a C:\ mélyén Áll magányos dölt ikonú exe; Látogatják a Hardcore quakesek, Gamespyra menvén a versenyre. A fájloknál kicsi mappaerdő Sárgul a halványsárga alapban; Oda fészkel a trojai Szerver rendszergazdáktól nem háborgatottan. Ott tenyészik a bús Back Orifice S kék ikonja a Patch.exe-nek; Hűs tövéhez teli hold hevében Jelszót lopni okos felhasználók térnek. Messze hol a Flash az Explorert éri, A háttérből kék nyomógombok orma Néz, s megettök mint halvány ködoszlop, egy-egy menü tartományának tornya. Szép vagy,Windows legalább nekem szép! Itt kattintottak, itt chateltem. Itt boruljon rám a monitor, itt Domborodjék az ablak is fölöttem.