„A vil�g sora most m�r sok ezer �v �ta v�ltozatlanul folyik, nemdeb�r? �s az egyetlen dolog, amit az ember az �llatnyelvb�l �rt, annyi, hogy ha a kutya a fark�t cs�v�lja, ezzel azt akarja mondani, hogy j�kedvem van!" - �rta Doktor Doolittle �s az �llatok c�m� k�nyv�ben, 1955-ben Hugh Lofting. A vil�g sora az�ta is nagyj�b�l v�ltozatlan, �s valljuk be, a helyzet a mai napig nem lett sokkal jobb. L�teznek persze etol�gusok, akik ismerik az �llatviselked�s rejtelmeit, �m a gyakorl� ebtart� m�g mindig l�nyegesen kevesebbet �rt meg n�gyl�b� t�rs�nak besz�d�b�l, mint a kutya a mi�nkb�l.

Term�szetesen senki sem sz�letik tud�snak - a tud�st meg kell szerezni. Sok �vnyi gyakorl�s ut�n persze �sszegy�lik az embernek n�mi tapasztalata, �m a kezd� kutyatart� r�gvest a m�ly v�zbe ker�l, mihelyt hazaviszi a kedves kis gomb�cot - �s persze ilyenkor lenne sz�ks�ge a legt�bb ismeretre, hiszen a kuty�val val� eg�sz k�s�bbi kapcsolat�t az els� n�h�ny h�nap fogja meghat�rozni. Hi�ba gy�jti ut�na �veken �t a tapasztalatokat: k�ly�kkorban f�lrenevelt kuty�ja nem fog h�rom-, �t- vagy t�z�vesen megv�ltozni. R�ad�sul azt a k�pet, amelyet ilyenform�n kialak�t mag�ban a kuty�r�l, sajn�latos m�don el fogja torz�tani az a k�r�lm�ny, hogy a modellt nem szakszer�en felnevelt, kiegyens�lyozott, term�szetes viselked�sform�it mutat� egyed szolg�ltatja, hanem akaratlanul is elrontott, t�ves viselked�si s�m�kat mutat� �llat. A legjobb p�lda erre az az ebtart�, aki k�ly�kkor�ban �vatoss�gb�l (hiszen a kiskutya „m�g nem engedelmes") �lland�an megk�tve tartja kedvenc�t, k�s�bb pedig az�rt nem engedi el, mert vereked�s - �s mag�t�l sohasem fog r�j�nni, hogy az �sszef�gg�s ford�tott: a kutya att�l lett agressz�v, hogy mindig p�r�zon van.

A lelkiismeretes, elsz�nt kezd� persze k�nyvt�rnyi szakirodalmat v�s�rol, ami rendj�n is van, hiszen a k�nyvekb�l, �js�gokb�l �rt�kes ismeretek nyerhet�k, �m ez �nmag�ban nem el�g. Hiszen ha a tud�st meg lehetne szerezni puszt�n olvas�s �tj�n, felesleges volna iskol�ba j�rni: el�g lenne megv�s�rolni a tank�nyveket! Ha valami nem teljesen �rthet�, a k�nyvet nem lehet k�rd�sekkel ostromolni, nem besz�lve arr�l, hogy itt �l�l�nyekr�l van sz�, ami mag�ban hordozza azt a lehet�s�get, hogy �ri�siak lehetnek az egyedi k�l�nbs�gek - minden kutya m�s �s m�s, ak�rcsak az emberek. Az a m�dszer, ami az egyikn�l bev�lt, cs�d�t mondhat a m�sikn�l.

A kutyaiskol�kban az ebek mellett a kezd� gazd�k is oktat�sban r�szes�lnek, ami nemcsak mag�ra a sporttev�kenys�gre van hat�ssal, hanem a h�tk�znapokra is. De mit tegyen az, akinek ideje, eg�szs�gi �llapota vagy b�rmely m�s k�r�lm�ny nem engedi, hogy rendszeres kutyakik�pz�sben vegyen r�szt? V�gt�re is a legt�bb v�rosi kuty�t nem sportc�lb�l hanem egyszer�en csak t�rsk�nt tartj�k! Szerencs�snek mondhatja mag�t az a „z�ldf�l�", akinek siker�l �sszebar�tkoznia egy igaz�n nagytud�s� „koll�g�val", s a napi s�t�k sor�n kifaggathatja; ha erre nincs lehet�s�g, akkor szeg�ny kutya bizony k�s�rleti ny�l marad. M�g rem�nytelenebb a h�z�rz� eb helyzete: vele t�bbnyire nem s�t�l senki, �gy m�g az es�lye sincs meg annak, hogy ak�r a gazd�ja, ak�r � maga elleshessen n�h�ny fort�lyt - ki-ki a saj�t tapasztaltabb fajt�rsait�l.

A vil�g tele van vesz�lyforr�sokkal, s az ember sz�mtalan m�don igyekszik kik�sz�b�lni ezeket, cs�kkenteni a baleset kock�zat�t. Mostan�ban - am�gy pestiesen sz�lva - „a csapb�l is az folyik", hogy milyen vesz�lyt jelenthetnek a fegyelmezetlen, helytelen viselked�s� kuty�k a k�rnyezet�kben �l� emberekre, els�sorban a gyermekekre. Mi, kuty�sok persze �gy v�lj�k: ezt a vesz�lyt elt�lozz�k, �m ha nem �gy van, akkor a dolog m�g�tt �ri�si ellentmond�s rejlik. M�s olyan tev�kenys�gek, amelyek vesz�lyesek lehetnek, csak enged�llyel v�gezhet�k, valamif�le tanfolyam elv�gz�se ut�n. Az ember nem vezethet jogos�tv�ny n�lk�l aut�t vagy motorcs�nakot, nem v�s�rolhat pap�rok hi�ny�ban vad�szpusk�t, de m�g a horg�sz�shoz sem el�g a pecabot. Kuty�t viszont b�rki tarthat, f�ggetlen�l att�l, hogy kony�t-e valamennyit hozz�, avagy megrekedt a Lofting �ltal jelzett szinten.

Nem k�ts�ges: az ebtart�st „jogos�tv�nyhoz" k�tni meggondolatlan l�p�s volna. �gy is t�m�rdek gazd�tlan �llat v�r gazd�ra - k�r volna akad�lyokat t�masztani azok el�, akik sz�vesen befogadn�k �ket. Nyilv�n sz�p sz�mmal lenn�nek olyanok is, akik nem menn�nek �t a vizsg�n, holott m�r van kuty�juk - t�l�k sem lehet csak �gy elkobozni az �llatot, meg azt�n nem is lenne hov� tenni. Az azonban megfontol�st �rdemel: nem volna e c�lszer� �sszefogni az �rintetteknek, s megszervezni a kutyatart�k iskol�j�t - ha nem is k�telez�en, de legal�bb �nk�ntes alapon? Az �nkorm�nyzatnak joga �s feladata szab�lyozni az �llattart�st, elj�rni az ezzel kapcsolatos �gyekben; alapos okkal gyan�that�, hogy kevesebb lenne a dolga, ha legal�bb a tudatlans�gb�l sz�rmaz� bonyodalmaknak siker�lne elej�t venni. Az �llatv�d� szervezeteknek alapvet� c�lkit�z�se az ember �s az �llat kapcsolat�nak harmonikusabb� t�tele, az anyagi h�tteret pedig a kutyaeledelt �s -felszerel�st gy�rt� c�gek biztos�thatn�k, akik ez�ton biztosan c�lba juttathatn�k rekl�mjaikat...

A kuty�val kapcsolatos ismeretterjeszt�s azonban nem korl�tozhat� egyed�l az ebtart�kra. Az utc�n s�t�l� kutya l�tez�s�t k�nytelen tudom�sul venni az is, aki nem tart �llatot. Olyan ez, mint a k�zleked�s: senki nem mondhatja azt, hogy „nekem nincs aut�m, teh�t nem alkalmazkodom azokhoz, akiknek van". A gyalogosnak nem kell KRESZ-vizsg�t tennie, de vannak szab�lyok, amelyeket neki is ismernie kell. Meg is tan�tj�k  minden gyereknek az iskol�ban, hogy merre n�zzen, miel�tt lel�p a j�rd�r�l, �s hogy mit jelentenek a jelz�l�mpa sz�nei.

Ak�rcsak az aut�baleset, a kutyaharap�s lehet�s�g�nek is fokozottan ki vannak t�ve a gyerekek, hiszen futnak, labd�znak �s m�g sz�mtalan olyan dolgot tesznek, ami a kutya figyelm�t felkelti. T�bbs�g�k vonz�dik a kuty�hoz, de csak kevesen tudj�k, hogyan k�zel�tsenek hozz�. Az idegen kuty�val szembeni viselked�s szab�lyait idej�ben el kellene saj�t�tania minden csemet�nek. Ez megoldhat� volna k�zvetlen�l az iskol�soknak, �vod�soknak tartott foglalkoz�sokkal, de a pedag�gusoknak sz�l� k�pz�ssel is. Az a sokat hangoztatott sz�lam, mely szerint a kutya kisz�m�thatatlan, puszta tudatlans�gon alapszik: a kutya kisz�m�that�, ha idej�ben megtanuljuk kisz�m�tani.