Tisztess�g, igazs�g�rzet, de melyek ezek a Lovagi er�nyek? Melyek ezek a "szoci�lis g�tl�sok" – Lorenz szavaival �lve –, amelyeket gy�jt�sz�val Becs�letk�dexnek h�vhatunk?

Nem b�ntjuk teh�t a gyeng�bbeket, n�ket (n�st�nyeket), gyerekeket (k�lyk�ket). S�t, megv�delmezz�k �ket. �s legink�bb v�dj�k saj�t csal�dunkat, falk�nkat, bar�tainkat, a t�rzs�nket.

Bern�t, a sarplaninac, egyszer nagyon ideges lett, amikor egy sz�lk�ssz�r� n�met vizsla komolyan b�ntott egy kis tacsk� fi�t, aki pedig nem is volt Bern�t bar�tja. Csak egyszer�en v�dtelen �s gyeng�bb volt a n�met vizsl�n�l.

Toler�ljuk teh�t a m�sikat, ha az nem ellens�ges vel�nk szemben. M�g akkor is, ha azonos nem�, ha versenyt�rs vagy idegen. Nem t�madunk, ha az nem t�mad. S�t, ha harcolnunk kell vele �s legy�zz�k, nem t�madunk tov�bb. Mindenki ismeri Lorenz p�ld�j�t az �gynevezett harap�sg�tl�sr�l, az oda ford�tott nyakr�l �s sokan c�folj�k is ezt. Pedig norm�lis esetekben �ltal�ban m�k�dik. Ez a fair viselked�s egyik alapism�rve.

A m�sik pedig: Ne b�ntsd a tieidet! Soha. S�t ilyenkor min�l t�bb j�t tenni vel�k, amit a te szinteden megtehetsz. A kutya szintj�n ez �sszetartoz�st, �s ha kell �nfel�ldoz�st is jelent. Ezt nem kell k�l�n magyar�znom, hogyan viselkedik egy igazi kutya, ha gazd�j�t komoly vesz�ly fenyegeti.

�s mindig agg�dik. Felel�ss�gtudata van.

– "Hol j�r ez, merre van az? Mi�rt nincs egy�tt a falka? Mit csin�lsz? Valami bajod van? Az az ember mi�rt j�n fel�nk? Biztos nincsenek rossz sz�nd�kai?" – Babuci, a n�met dog, p�r m�sodperc alatt ezt a h�t k�rd�st k�ldte fel�m az � saj�ts�gos nyelv�n. Pillant�ssal, mozdulatokkal �s halk ny�sz�t�ssel egy ny�r v�gi est�n, amikor telehold volt �s szinte meg�r�ltek az emberek. A kocsm�k �s diszk�k tele voltak, �s tal�n mindegyik�k �gy �rezte, hogy ez az utols� sz�p este az �vben. Ennek megfelel�en agressz�ven is viselkedtek az emberek �s persze nem siker�lt elker�ln�nk a balh�t.

M�r az is elegend� indok lehet n�melyek szem�ben, hogy egy kuty�s ember valahol "ott van". Jelen esetben �n �s Babuci. Persze, hogy bel�nk k�t�ttek. N�gyen.

�s a kutya harcolt �rtem. Valahogy mindig �gy helyezkedett, hogy k�ztem �s a t�mad�k k�z�tt legyen, a test�vel fedezett engem. Szerencs�re a v�g�n nem sebes�lt meg senki, de az�rt elkergett�k a fick�kat.

Nos ezt (�t), h�vj�k test�rkuty�nak. �s ez a test�r puszt�n csak szeretetb�l �riz �s v�d, s ez a becs�let egyik legf�bb ism�rve: az igaz szeretet.

"A h�s�g nem �res sz�"

...�rja Lorenz, �s ennek sz�mtalan bizony�t�k�t tal�lom. Ez is a becs�letk�dexhez tartozik.

"Rejt�lyes dolog a h�s�gesk�, a kutya v�gleges csatlakoz�sa egyetlen gazd�hoz." Ezen cikk �r�j�nak, volt m�r benne egyszer-k�tszer r�sze �s bizton �ll�thatom, hogy enn�l nagyobb lelki boldogs�g kevesebb van a f�ld�n. Tal�n csak az ember-ember k�zti szerelem m�lja ezt fel�l, de az is esk� �s egy �letre sz�l – �s hasonl� alapokb�l t�pl�lkozik: a h�s�gb�l, kitart�sb�l, szeretetb�l – hal�lig. �s az �lete �r�n is megv�delmez t�ged az, aki szeret.

Amikor a kuty�d h�s�gesk�t tesz neked, az tulajdonk�ppen nem egy l�tv�nyos dolog. A k�ls� szeml�l� tal�n nem is tudja, mir�l van sz�, hiszen l�nyeg�ben csak tekintetv�lt�sokb�l �s kedvesked� mozdulatokb�l �ll az eg�sz, de te �s � nagyon j�l tudj�tok, hogy mi t�rt�nik. Ezt Jack London kit�n�en le�rta a Vadon szava c�m� k�nyv�ben, amikor Buck h�s�gesk�t tett John Thortonnak, a gazd�j�nak: "...�s mindkett�j�k szem�b�l a sz�v�k sug�rzott..."

Nos, igen, a sz�v. Egy igazi lovag a becs�letk�dex szerint b�tor �s a sz�v�t csak j� �rz�sek t�ltik ki.

"B�tor mint egy kutya" – mondj�k William Wallace-r�l a "Rettenthetetlen"-ben, aminek eredeti angol c�me Braveheart – B�tor sz�v.

Mindezek ut�n felmer�lhet sok olvas�ban a k�rd�s: A kuty�k teh�t k�l�nb l�nyek mint az emberek? Ezt a k�rd�st nem �gy kell feltenni. �k �pp olyan �rz� l�nyek mint mi, csak kicsit m�s dimenzi�ban �lnek. A k�rd�s teh�t a k�vetkez� legyen: "A kuty�k konvencion�lisabbak mint az emberek?" A v�lasz: "Igen."

"Erk�lcseik �s szok�saik sokkal merevebbek �s k�telez�bbek, mint az emberek�" – �gy Lorenz.

�s k�ts�gtelen teh�t, bizony�t�st nyert, hogy a kuty�knak vannak olyan tulajdons�gaik, amelyeket mi emberek becs�letnek h�vunk. B�r �k ezt val�sz�n�leg m�sk�nt "nevezik". �spedig �szszer�s�gnek – hiszen ez a fajta viselked�s hossz� t�von jobb "befektet�s" mint az aljass�g �s becstelens�g. Befektet�s a falka fennmarad�sa �rdek�ben �s az egy�nek �gynevezett boldogul�sa miatt is. "A falka �gy �sszetart mint a nap meg az �rny�k, s tagjai pedig �letre-hal�lra megv�delmezik egym�st..."

A legt�bb kutya azonban igazi lovag vagy lady �s az ember �ppen ezt szereti benn�k.

A Homo Sapiens tulajdonk�ppen a h�s�ge, a becs�lete miatt szel�d�tette meg �s tartja a mai napig maga mellett a kuty�t, hiszen az "B�rmikor k�sz �let�t �ldozni �rte. �s te ��rte?" – Sokaknak bizony ez sajnos neh�z �s mor�lis k�rd�st jelenthet, de erre igaz�n csak egy Nietzsche id�zettel lehet v�laszolni:

"Mindig arra t�rekedj, hogy te szeress jobban!
Soha ne te legy�l a m�sodik!"